Alapelvek

Taijiquan alapelvei

Wang Cungyue a Taijiquanról

Energiát használni nem helyes,
nem használni őket sem helyes.
Lágynak, de keménynek lenni helyes.


Elhajolni nem helyes,
Belépni sem helyes.
Nem elhajolni és nem belépni helyes.


Odatapadni nem helyes,
Nem odatapadni sem helyes.
Se túl félénknek, se túl különállónak lenni helyes.


Lebegni nem helyes,
A nehézség sem helyes.
A
könnyűség, érzékenység, nyugodtság és lesüllyesztés helyes.


A bátorság nem helyes,
A szelídség nem helyes.
A nagy bátorság és kifinomult érzékenység helyes.


Megütni embereket nem helyes,
Nem megütni embereket sem helyes.
Szellemi megadásra kényszeríteni az ellenfelet helyes.

A Taijiquan Tíz Alapelve

1. A fej terheletlen és élénk
2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes
3. Laza keresztcsont
4. Leengedett vállak és lógó könyök
5. A terhelés és a lazítás megoszlása
6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
7. A felső és az alsó részek összhangja
8. A folyamatosság jelentősége
9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata
10. Légy nyugodt a mozgásban


1. A fej terheletlen és élénk
„A fejet egyenesen kell tartani ahhoz, hogy az életenergia eljuthasson a fejtetőig. Ehhez nem szabad erőt alkalmazni. Erőlködéskor a nyak megmerevedik, a Qi és a vér nem tud jól keringeni. Ezért a “terheletlen és élénk fej” kifejezés természetes fejtartást jelent. Ha a fejtető terhelt és élettelen, az azt jelenti, hogy a test alapenergiája nem tud magától felemelkedni a mellékvesék tájékáról.”


2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes
“A mellkas egy kicsit besüpped” a mellkas egyszerű és laza tartását jelenti, hogy a Qi lejuthasson a DanTian pontba. Ha kinyomjuk a mellkast, akkor ott a Qi megreked, a test felül nehézzé, alul könnyűvé válik és a lábfejek inogni kezdenek. Az “egyenes hát” azt jelenti, hogy a Qi végigfut a háton. Ha a mellkas enyhén lesüllyed, a hát automatikusan kiegyenesedik és az erő összehasonlíthatatlan módon folyik végig a gerincoszlopon.”


3. Laza keresztcsont
„A keresztcsont az uralkodó az egész testben. Ha a keresztcsont laza, akkor a lábszárak is erővel telítettek és a lefelé irányuló mozgásoknál (azaz guggolásnál) is szilárdak. A terhelés és a lazítás kölcsönhatása forgást idéz elő a keresztcsontban. Ezért mondják: “Figyelj arra, hogy a Qi a fejtől lejusson a keresztcsonthoz. Ha ott van, nem kell továbbvezetni a lábakhoz, magától is odamegy.”


 4. Leengedett vállak és lógó könyök
„A “leengedett vállak” azt jelenti, hogy a vállak lazák, saját súlyuk húzza lefelé őket. Ha a vállak nincsenek lazán leengedve, felhúzódnak. Ennek megfelelően a Qi is felemelkedik, és így az egész test sem jut erőhöz (csak egy része). A “lógó könyök” azt jelenti, hogy a könyök laza. Ha az ember nem távolabbról (azaz könyökből) lazítja el a vállait, akkor az erő elakad a vállak környékén. Ez hozzá nem értésre vall.”


5. A terhelés és a lazítás megoszlása
„A lazításnak és a terhelésnek elsőrendű jelentősége van a TaiJiQuan harcművészetében. Ha az egész test a jobb lábon nyugszik, a jobb láb terhelt (teli), és a bal láb terheletlen (üres). Ha az egész testsúly a bal lábon van, akkor a bal láb terhelt, és a jobb láb terheletlen. Ha a terhelés és a lazítás helyesen oszlik meg, akkor a fordulás könnyű és élénk, egyáltalán nincs szükség erőkifejtésre. Ha a terhelés és lazítás nem oszlik meg jól, a lépések nehézzé és darabossá válnak, tehát nem lesznek biztosak, a test pedig könnyen kibillenhet az egyensúlyából. „


6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
„A TaiJiQuan-ról szóló tanulmány azt mondja: “Ebben a művészetben az embernek figyelemre van szüksége, és nem fizikai erőre. A gyakorló ellazítja egész testét, még a legcsekélyebb erőt sem kell kifejtenie. Erőkifejtéskor ugyanis az inak, csontok és véredények összehúzódnak. Ez automatikusan történik. Ha nincs erőkifejtés, akkor a mozgásváltozások könnyedek, élénkek és természetesen körkörösek. Vagy kétségbe vonható-e, hogy erőkifejtés nélkül megtöbbszörözhető az erő?” Az egész testnek lefelé futó energiapályái és keresztkötései vannak, mint talajban a vizes árkok. Ha nem dugulnak el a vizes árkok, a víz átfolyik. Hasonló módon tud a Qi a lefutó energiapályákon és a keresztkötéseken cirkulálni, ha azok nincsenek elzáródva. Ha a Qi és a vér akadályba ütközik, a mozgások elvesztik élénkségüket, és az egész testet akár egy tollpihével is ki lehet billenteni az egyensúlyából. Ha azt mondjuk, hogy nem erőkifejtésre, hanem figyelemre van szükség, az azt jelenti, hogy a Qi a figyelmet követi (a figyelemnek engedelmeskedik). Ha a Qi és a vér jól kering, mindig áthatják az egész testet, és nem keletkezik elzáródás. Azok, akik sokáig így gyakorolnak, elnyerik ezt a belső erőt. Ezért folytatja így a TaiJiQuan-ról szóló tanulmány: “a pólusok lágyak és puhák, így válnak erőssé és acélossá.” Azoknak, akik rendszeresen gyakorolják a TaiJiQuan-t, olyan a karjuk, mint a vattába csomagolt vas. Az erő a pólusokba süllyed. A dilettáns módon gyakorlók sok erőt használnak, és csak látszólag erősek. Ha pedig nem fejtenek ki erőt, gyengévé és ingataggá válnak. Ebből látható, hogy erőkifejtésük csak felületes és külsődleges. Ez a legkönnyebb módja a figyelem nélküli erő alkalmazásának a mozgásban, ami csak rövid ideig működőképes.”


7. A felső és az alsó részek összhangja
„A koordinációról a következőket mondja a TaiJiQuan-ról szóló tanulmány: “A gyökér (eredet) a lábfejekben van, azután a lábszárakba kerül, elárasztja a keresztcsontot, majd megjelenik a kézfejekben és az ujjakban.” Ezért telítődnek szükségszerűen Qi-vel a lábfejek, lábszárak, keresztcsont stb. Ha a kézfejek mozognak, akkor a keresztcsont is mozog, ezzel együtt mozognak a lábfejek, és a szem követi a mozgást. Ha van olyan rész, amely nem mozog, az egész mozgásfolyamat koordinálatlanná válik és összezavarodik.”


8. A folyamatosság jelentősége
Bár van erő a dilettánsan gyakorolt TaiJiQuan-ban, de ettől az ember feszültté válik. Ami felemelkedik, elakad, amit pedig tovább kellene vezetni, megszakad. A régi erő kimerül, új erő pedig nem keletkezik. Ezért az így gyakorlót a legkönnyebb legyőzni. A TaiJiQuan-hoz figyelemre van szükség és nem erőkifejtésre. Akkor az erő megszakítás nélkül árad tovább a kezdettől a végpontig, visszatér és újra kezdődik, így kimeríthetetlenül kering. Ezért mondja a már említett tanulmány: “Mint ahogyan a nagy folyam, a Yang-ce, örök időkön át áramlik”. Majd másutt: “Továbbfolyik, ahogyan a selyemszál tekeredik le a rokkáról.” Ezek a kifejezések mutatják, hogy a Qi összefonódik a folyamatosság fogalmával.”


9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata
„A TaiJiQuan-t szellemi irányítással (tartással) kell gyakorolni. A szellem a parancsnok, a test a közlegény. Ha megfelelően jelen van a szellemi energia, akkor a mozgások természetesek, könnyűek és élénkek. A testtartás nem kívülről lazul és terhelődik, a mozgások nem kívülről nyitódnak és záródnak. Az úgynevezett  “nyitás” nemcsak a kezek és lábak nyitását jelenti, hanem a szellem nyitását is. A “zárás” nemcsak a kezek és lábak összezárására vonatkozik, hanem a szellemi zárásra is. Azáltal, hogy a belső és a külső találkozik, Qi keletkezik és a kettő szervesen összekapcsolódik.”


10. Légy nyugodt a mozgásban
A dilettánsan gyakorolt TaiJiQuan-ban a gyakorló össze-vissza szökdécsel, kiadja minden erejét, és a végén levegő után kapkod. Az igazi TaiJiQuan-t úgy gyakorolják, hogy a gyakorló mozgásban van ugyan, mégis teljes nyugalomban marad. Akkor a mozgások lassabbak és jobbak. A “lassú” azt jelenti, hogy a be- és kilégzés mély és lassú, a Qi leereszkedik a DanTian pontba. Így a véredények sértetlenek maradnak és nem lép fel fáradtság. A tanulónak mindezeket meg kell szívlelnie, az utasítások értelmét fel kell fognia.”

Tartalom átvétel