- Magyar Taoista Egyház
- A Taoizmus
- A Taoizmus Gyakorlata
- Taoista Művészetek
- Hírek
- Tagfelvétel
E gondolatok két taoista írás (Laozi: Daode Jing és Zhang Boduan: Wuzhen Pian) címét elemzik a taoista belső alkímia nézőpontjára szorítkozva. Mivel a belső alkímiai művelés szintekre oszlik, a gyakorlás mikéntje a szintek között – olykor jelentősen – eltér. Ez a különbség a gyakorlás fázisai között megmutatkozik a taoista írásokban is:
Arról, hogy az adott írás pontosan miről is ad nekünk információt, gyakran a mű címében találunk útmutatást, ezért az olvasást érdemes a címben elrejtett tudás kibontásával kezdeni.
A címek felfejtéséhez lássuk először a taoista belső alkímia néhány alapelvét (természetesen a teljesség igénye nélkül):
E rövid bevezető után lássuk a műveket.
Talán a legismertebb és legtöbb változatban nyugati nyelvekre lefordított taoista írás, szerzőjét gyakran emlegetik a taoizmus megalapítójaként is. Ez a kijelentés természetesen túlzás és történelmi szempontból sem helytálló, hiszen már az i. e. 3. évezredben a Sárga Császár (Huangdi) is taoista elvek szerint művelte magát és vezette népét, ugyanakkor jól mutatja Laozi alakjának elterjedtségét és ismertségét.
Fennmaradt művének, a Daode Jingnek címét legelterjedtebben Az Út és Erény Könyvének fordítják magyarra. Mivel Laozit és művét a filozófiai taoizmus egyik központi alakjaként tartják számon, ezért művének címét is filozófiai szemmel szokták értelmezni. Ez a szemlélet például a következő értelmezéseket adhatja:
Mindez valóban benne rejlik a mű címében, azonban az alkímia alapelvein keresztül vizsgálva további jelentésszintek tárulhatnak fel. Fontos megjegyezni, hogy az alkímiai értelmezések semmiben sem mondanak ellent a filozófiai értelmezéseknek, pusztán más síkra, az emberbe helyezik azokat – teljesebb képet biztosítva ezzel ezen alapfogalmak megértéséhez. Ezek felfejtéséhez nézzük meg, mire utal az Út (Dao) és az Erény (De) a taoista belső alkímiában.
Egyrészről természetesen a taoizmus alapjául szolgáló Utat értik alatta, mely a teljes létezés szavakkal ki nem fejezhető, felfoghatatlan alapjaként van jelen. Ebben az értelemben Hatalmas vagy Nagy Daóként szoktak utalni rá, megkülönböztetve az emberben jelen levő Kis Daótól. Ez utóbbi az emberi lényben található, a Nagy Daóval azonos minőségeken osztozó összetevő, mondhatni, hogy a Daóból egy szikra (ami minőségében nem, csak mennyiségében különbözik a Nagy Daótól). Ebben az értelmezésben megfeleltethető a taoista belső alkímiában talán gyakrabban használt Xing kifejezésnek, melynek lehetséges fordításai: Természet, Alap Természet, Eredendő Természet, Lényegiség.
Ahogy azt korábban a filozófiai értelmezésben láttuk, az Erény elválaszthatatlan az Úttól. Ezzel összhangban az emberben rejlő Kis Dao (vagy Xing) is rendelkezik Erénnyel, ez azonban már az egyénre jellemző (mint ahogy a Kis Dao is a Nagy Dao vetülete az emberben). A Ming lehetséges fordításai: erény, forma, alak, név, sors, végzet (mivel a Ming képzetéhez szorosan hozzátartozik az erényes ember képe, azaz olyan személy, aki „együtt halad az erényekkel”, ezért gyakran fordítjuk rendező elvnek is). A sors vagy végzet ebben az értelemben nem egy előre elrendeltségre utal (arra, hogy adott időben, adott helyen egy eseménynek be kell következnie), hanem az ember személyes erényeit takarja, melyek az ő Kis Daójához tartoznak, és melyek gyakorlásával ki tudja bontakoztatni a benne rejlő Kis Daót (a Xinget).
Ha az Utat és az Erényt tehát a belső alkímia fentebb felvázolt elveivel összhangban hozzuk, akkor a következőre jutunk:
Az Út és Erény Könyve tehát az ember Eredendő Természetének (Xing) és Végzetének (Ming) egyesítéséről szóló írás. Az egyesítés hogyanjáról akkor kaphatunk információt, ha a könyvben használt szimbolikát is alkímiai olvasatban értelmezzük, azaz figyelembe vesszük, hogy a különböző szintek szimbólumok segítségével átjárhatóak, illetve emberközpontúan vizsgáljuk őket:
Ezen írás kereteit meghaladná a mű ilyen irányú mélyebb elemzése, bátorítom azonban az Olvasót, hogy az itt felvázolt szemlélet „szemüvegén” keresztül is olvassa ezt az igazán rendkívüli könyvet.
A cikk a Wuzhen Pian (A valóság megértése vagy A valóságra ébredés könyve) címének elemzésével folytatódik.
Szerkesztői frissítés: a cikk folytatása végül külön írásként készült el, itt olvasható: http://dao.hu/node/250